Vatolina, Nina (1915-2002): Nye baltaj! (Ne fecsegj!), 1941 (litográfia, 60 x 40 cm, Tate Gallery, London. A második világháború időszakának legismertebb szovjet plakátja arra figyelmeztet, hogy közel az ellenség, a legártatlanabbnak tűnő információ kifecsegése is életekbe kerülhet. A Ruben Brandtban a Cold War (azaz Hidegháború) Bár falán látjuk viszont, ahol Cooper ügynök sajnos kissé többet fecseg a kelleténél...

1941-ben a hitleri náci csapatok megtámadták a Szovjetuniót, s gyorsan nyomultak az ország belseje, valamint Moszkva és Leningrád felé. „Tarts nyitva a szemed/Ezekben a napokban/A falnak is füle van/A pletyka és fecsegés egyenlő/a hazaárulással.” - fejti ki a plakát jobb felső sarkában a felirat azt, amit a komoly-szigorú, de ugyanakkor aggódó nő, mutatóujját szájára helyezve rendkívül szuggesztíven fejez ki. Nina Vatolina plakáttervező és festőművész a szomszédját kérte meg, hogy álljon modellt a műhöz, a nő akinek két fia is a fronton harcolt, más propaganda- plakátjain is szerepel. Nina Vatolina nőművészként előszeretettel bízta a politikai üzenetek közvetítését valamilyen központba állított nőalakra, akik szerinte mélyebb és valódibb hatást tudtak gyakorolni a nézőkre, mint a más plakátokon szereplő hangzatos jelszavak („Előre!”, „Fegyverbe!”), amelyek kevésbé jutnak el az emberek szívéig.

Vatolina, Nina (1915–2002): Don’t Chatter! (Nye baltaj!), 1941 (lithograph, 60 x 40 cm, Tate Gallery, London). The most well-known Soviet poster of the Second World War warns that the enemy is near—even the most seemingly innocent leak of information can cost lives. In Ruben Brandt, Collector, it appears on the wall of the Cold War Bar, where Agent Cooper unfortunately says a bit more than he should...

In 1941, Hitler’s Nazi troops invaded the Soviet Union and rapidly advanced toward the country’s interior, as well as Moscow and Leningrad. “Keep your eyes open/In these days/The walls have ears/Gossip and chatter equal/treason,” states the inscription in the upper right corner of the poster, expressing through words what the serious, stern—yet worried—woman conveys even more powerfully by placing her finger to her lips in a commanding gesture. Nina Vatolina, a poster designer and painter, asked her neighbor to model for the work—a woman whose two sons were fighting on the front lines, and who appears in several of Vatolina’s other propaganda posters as well. As a female artist, Vatolina often chose to center her political messages around female figures, believing they could have a deeper, more genuine impact on viewers than the bold slogans (“Forward!”, “To Arms!”) found on other posters, which she felt were less likely to truly reach people’s hearts.