Malevics, Kazimir (1878-1935): Fehér alapon fehér négyzet, 1918 (olaj, vászon 79,4 x 79,4 cm) New York, Museum of Modern Art (MOMA). Az orosz és talán az egész európai avantgárd legradikálisabb festménye. Az 1915-ös fehér alapra festett fekete és piros négyzetek után Malevics, a szuprematizmusnak nevezett absztrakt irányzat kidolgozója, megfesti a fehér alapon fehér négyzetet – színek és formák tekintetében ennél kevesebb eszközzel már nehéz lenne dolgozni. De mint minden „szent” és egyedi műalkotást ezt a képet is eléri a szuvenírré válás végzete: a Ruben Brandtban a chicagói repülőtéren jön föl a mozgólépcsőn egy testes férfi fekete (!) pólóban, melyre a Fehér alapon fehér négyzet van nyomva.
Az, hogy Malevics ennyire leredukálja azt, amit a festményen látunk, valóban megnyitja a szemünket egy újfajta érzékelés felé. Erre is jó a tárgynélküli művészet: nem azon gondolkodunk, hogy mi van a képen, hasonlít-e vagy nem, passzol-e a cím vagy nem, hanem lehetőségünk van egyszerűen és tisztán érzékelni. Például a színt – hogy a két fehér valójában egyáltalán nem ugyanolyan; a vonalakat – amelyek nem a számítógép precizitásával készültek, hanem személyességet közvetítve egy kicsit girbe-gurbák; a festmény felületét, textúráját. Ha valóban időt szánunk egy ilyen festmény megtekintésére, az felér egy meditációval: megtisztulhat a képektől a szemünk, akárcsak a gondolatoktól az agyunk. Malevics, akárcsak a többi orosz avantgárd művész, azt hitte, hogy a szovjet forradalom után létrejövő új társadalom nyitott lesz erre az új, radikális művészetre is, de tévedett. Szuprematista festményeit 1927-ben Berlinbe küldte, ahol akkor lelkesen fogadták azt, amit a Szovjetunióban már nem lehetett kiállítani. De hamarosan, Hitler 1933-as hatalomrajutásakor, Németországban is üldözötté vált az absztrakt művészet. Alfred H. Barr, művészettörténész, a New York-i MOMA első igazgatója 1935-ben egy berlini pincében talált rá a Malevics-képekre, s menekítette ki a vásznakat esernyője köré tekerve az országból. Vajon miért látott ekkora veszélyt a sztálini és hitleri diktatúra is a négyzetekben?
Kazimir Malevich (1878–1935): White on White, 1918
Oil on canvas, 79.4 × 79.4 cm
Museum of Modern Art (MoMA), New York
Arguably the most radical painting of the Russian—and perhaps the entire European—avant-garde. After his Black Square and Red Square painted on white backgrounds in 1915, Malevich, the founder of the abstract movement called Suprematism, created White on White. With regard to color and form, it's hard to imagine using fewer visual elements. But like every “sacred” and unique artwork, this painting too has met the fate of being turned into a souvenir: in Ruben Brandt, Collector, a heavyset man rides up an escalator in Chicago wearing a black (!) T-shirt printed with White on White.
Malevich's extreme reduction of visible elements actually invites us to experience a new kind of perception. That’s one of the possibilities of non-objective art: we don’t focus on what we see, or whether it resembles something, or if the title fits—we simply perceive. We may notice, for example, that the two “whites” are actually not the same shade at all. Or observe the hand-drawn lines—slightly crooked, bearing the mark of the artist’s touch rather than computer precision. We may study the texture of the paint. Spending time with such a painting can be a kind of meditation: it cleanses the eye of visual noise, the mind of clutter.
Malevich, like many Russian avant-garde artists, believed the new society formed after the Soviet revolution would be open to this bold new art. He was wrong. In 1927, he sent his Suprematist works to Berlin, where they were enthusiastically received—unlike in the Soviet Union, where abstract art had already become unexhibitable. But after Hitler rose to power in 1933, abstract art was persecuted in Germany too. In 1935, art historian Alfred H. Barr, founding director of MoMA, found Malevich’s canvases in a Berlin basement and smuggled them out, wrapped around his umbrella.
Why did both Stalinist and Nazi regimes see such danger in a square?
