Toulouse-Lautrec, Henri de (1864-1901): Az ágy/Az ágyban, 1892 (olaj, karton 535 x 70 cm) Museé d'Orsay, Párizs. A párizsi éjszakai élet festőjeként híressé vált posztimpresszionista művésznek mindenhová bejárása volt – a bordélyházak, kávéházak, mulatók legeldugottabb, intim zugaiba is. Ez a kép egy négy darabos sorozat része, melyek mindegyike 2-2 nőt ábrázol az ágyban, leszbikus kapcsolatban. A festményt Mimi párizsi hotelszobájának falán láthatjuk viszont.
Toulouse-Lautrec 1892-ben a párizsi Rue d'Ambroise-on található bordélyháztól kapott megbízást 16 kép elkészítésére. A festő rengeteg időt töltött az intézményben a lányokat, kuncsaftokat, a pörgősebb és nyugodtabb pillanatokat figyelve. Mindenki elfogadta és szerette, s képeiből is érezhető, hogy ő is empátiával, ítélkezésmentesen fordult a társadalom által nem sokra becsült, kiszolgáltatott nők életének legapróbb momentumai felé is. Lenyűgözték őt a nők egymás közt szövődő gyengéd kapcsolatai, s ezt a tabunak számító női intimitást is a legnagyobb természetességgel tudta bemutatni. Ezen a képen csak két kócos fej látszik ki a párna- és takaróhegyek közül, a közeli képkivágásban mutatott ágy szinte az egész képteret kitölti. Az ágyneműk fehér felületét a barna ágykeret és a vörös ágytakaró határolja s az egész képen meleg rózsás fények vibrálnak – talán a hajnali nap sugarai? A két nő tekintete egymásba kapaszkodik, talán nem is a test fontos itt, hanem a kapcsolat.
Toulouse-Lautrec, Henri de (1864–1901): The Bed / In Bed, 1892 (oil on cardboard, 53.5 x 70 cm, Musée d'Orsay, Paris). The Post-Impressionist artist, famed as the painter of Parisian nightlife, had access to every corner of the city’s vibrant, shadowy underworld—from cafés and cabarets to the most intimate spaces of brothels. This painting is part of a four-piece series, each depicting two women in bed together in a lesbian relationship. In Ruben Brandt, Collector, the work reappears on the wall of Mimi’s Paris hotel room.
In 1892, Toulouse-Lautrec received a commission from a brothel on Rue d’Ambroise in Paris to create 16 paintings. He spent extended periods there, closely observing the girls, their clients, and both the hectic and quiet moments of their daily lives. The women accepted and even cherished him; his works reflect deep empathy and a lack of moral judgment toward the lives of these often overlooked, vulnerable women. He was fascinated by the tenderness shared between women, and portrayed their intimate, taboo-shrouded relationships with natural ease and honesty.
In this painting, only two tousled heads emerge from a sea of pillows and blankets. The bed, shown in a tightly cropped composition, dominates nearly the entire image. White linens are framed by a brown bedstead and a red coverlet, while the whole scene glows with warm, rosy light—perhaps the first rays of dawn. The women’s gazes lock onto each other, suggesting that the focus here is not the physical act, but the emotional bond between them.
