Ruben Brandt, a gyűjtő
Ruben Brandt, a gyűjtő

Abszint (Kávéházban) / remake: Milorad Krstić

Abszint (Kávéházban) / Edgar Degas

Edgar Degas Abszint (Kávéházban)

Degas, Edgar (1834-1917): Abszint (Kávéházban), 1876 (olaj, vászon, 92 x 68 cm), Párizs, Musée d'Orsay. Az impresszionistákhoz tartozó Degas egyik leghíresebb képe, bár elüt az amúgy a festő nevéhez kapcsolt, balettosokról és lóversenyekről készített műveitől. Itt a párizsi élet kevésbé fényes oldalát mutatja meg: a korabeli művészvilágban is kedvelt, de hírhedt abszint hatását. Tompán, magányosan üldögél a két alak. A Ruben Brandtban már csak egy: a nő, aki maga előtt az itallal észre sem veszi, hogy mi zajlik körülötte – pl. Kowalsky üldözi Mimit Párizs belvárosán keresztül.

A kávéházi asztalnál egymás mellett ülő, de egymással nem kommunikáló pár két alakjához Degas barátai, egy színésznő és egy rézmetsző ültek modellt, de a kép nem portré, inkább társadalomkritikus életkép. Mint manapság egy szociofotó. A két alak egy nagyobb kávéház szegletében ülnek, szó szerint a periférián, elszigetelve. A kép barnás-szürkés-zöldes árnyalatai nyomasztóan, „koszosan” hatnak, harmonizálnak a nő előtti abszint sárgás-zöldjével, mintha az egész kép a „zöld tündérnek” is becézett ital fényében fürdene. Az alakok mögötti homályos tükörkép (vagy árnyék?) is azt erősítik, hogy ezek az alakok már csak árnyékuk önmaguknak. A kép akár egy vádirat az alkohol romboló hatásáról – hasonlóan a nagy író, Zola ugyanabban az évben, írt Patkányfogó c. regényéhez, ahol az ilyen nevű kocsma mint egy mocsár nyeli el vendégeit és életüket. Az abszint káros hatásáról több más mű és még több művészekről kerengő legenda is megemlékezik, tény, hogy az italt egészségre gyakorolt káros hatása miatt később be is tiltották, amit manapság lehet kapni, az már egy jóval szelídebb verzió.