Ruben Brandt, a gyűjtő
Ruben Brandt, a gyűjtő

A ló mozgása / remake: Milorad Krstić

A ló mozgása / Muybridge

Muybridge A ló mozgása

Amikor a film egyik jelenetében Hockey, Kowalski helyes kis hörcsöge futni kezd a mókuskerekében, fekete-fehér képek mozdulnak meg előtte. Ezek a képek, amelyek egy futó lovat ábrázolnak, valahonnan ismerősek lehetnek. De honnan? Nem másról van itt szó, mint a mozi őséről. Ha szereted a filmeket, akkor most gondolatban csókold meg ennek a lónak a lábait! Azoknak köszönhetünk mindent.

Persze ló nélkül is feltalálták volna egy szép napon a mozgóképet. Mégis Eadweard J. Muybridge (1830 – 1904) angol fényképész volt az első, aki olyan gyors egymásutánban készített felvételeket egy mozgó alanyról, hogy az állóképeket egymás után pörgetve mintha az eredeti mozgást látnánk. Erre pedig nem más késztette Muybridge-t, mint az a kérdés, hogy van-e olyan pillanat, amikor egy vágtató lónak mind a négy lába elhagyja a talajt. Biztosan láttál már olyan régi festményeket, amelyek vágtató lovat ábrázolnak. Sok ábrázoláson a ló elől-hátul kinyújtott lábakkal úszik a levegőben. Nos, ez a valóságban pont fordítva van: a ló akkor nem érinti a talajt, amikor épp maga alá húzza a lábait. Ezen a kérdésen hosszú ideje ment már a vita a 19. században. Ma csak le kellene filmezni a vágtát, és megnézni a lassított felvételt. De akkoriban még nem volt olyan technikai eszköz, ami kisegítette volna az emberi szemet.

1872-ben egy gazdag versenyló-tulajdonos, Leland Stanford megbízta Muybridge-et, hogy derítse ki a választ. Csak 1878-ra sikerült hitelesen lefotóznia a mozgásfázisokat. 12 kamerát állított egymás mellé, és ahogy a vágtató ló elhaladt előttük, a fényképezőgépek egymás után exponáltak. Ugyanis vezetékeket helyezett el a pályán, amelyek elektromos úton elsütötték a kamerákat, amikor a ló rálépett a vezetékekre. A képek zárideje a másodperc ezredrésze volt, ami a korszak technikájában nagyon rövidnek számított.

A nagy örömnek aztán nagy szerzői jogi per lett a vége, amit Muybridge elveszített. De jó is származott számára a projektből: nekilátott mozgásfázis-fényképeket készíteni. 781 sorozatképet csinált mozgó állatokról és emberekről. Animal Locomotion című albumát sok festő is megvásárolta, hogy pontosan adhassák vissza az emberi és állati mozgást. Muybridge szabadalmaztatott egy zoopraxiscope nevű eszközt is, amivel egymás után lehetett pörgetni a sorozatképeket, és olyan volt, mintha mozogna a kép. Ezt nézi Kowalski hörcsöge is, a zoopraxiscope keltette mozgásillúziót. És innen már csak pár lépés a mozi...