Amikor a film egyik jelenetében Hockey, Kowalski helyes kis hörcsöge futni kezd a mókuskerekében, fekete-fehér képek mozdulnak meg előtte. Ezek a képek, amelyek egy futó lovat ábrázolnak, valahonnan ismerősek lehetnek. De honnan? Nem másról van itt szó, mint a mozi őséről. Ha szereted a filmeket, akkor most gondolatban csókold meg ennek a lónak a lábait! Azoknak köszönhetünk mindent.

Persze ló nélkül is feltalálták volna egy szép napon a mozgóképet. Mégis Eadweard J. Muybridge (1830 – 1904) angol fényképész volt az első, aki olyan gyors egymásutánban készített felvételeket egy mozgó alanyról, hogy az állóképeket egymás után pörgetve mintha az eredeti mozgást látnánk. Erre pedig nem más késztette Muybridge-t, mint az a kérdés, hogy van-e olyan pillanat, amikor egy vágtató lónak mind a négy lába elhagyja a talajt. Biztosan láttál már olyan régi festményeket, amelyek vágtató lovat ábrázolnak. Sok ábrázoláson a ló elől-hátul kinyújtott lábakkal úszik a levegőben. Nos, ez a valóságban pont fordítva van: a ló akkor nem érinti a talajt, amikor épp maga alá húzza a lábait. Ezen a kérdésen hosszú ideje ment már a vita a 19. században. Ma csak le kellene filmezni a vágtát, és megnézni a lassított felvételt. De akkoriban még nem volt olyan technikai eszköz, ami kisegítette volna az emberi szemet.

1872-ben egy gazdag versenyló-tulajdonos, Leland Stanford megbízta Muybridge-et, hogy derítse ki a választ. Csak 1878-ra sikerült hitelesen lefotóznia a mozgásfázisokat. 12 kamerát állított egymás mellé, és ahogy a vágtató ló elhaladt előttük, a fényképezőgépek egymás után exponáltak. Ugyanis vezetékeket helyezett el a pályán, amelyek elektromos úton elsütötték a kamerákat, amikor a ló rálépett a vezetékekre. A képek zárideje a másodperc ezredrésze volt, ami a korszak technikájában nagyon rövidnek számított.

A nagy örömnek aztán nagy szerzői jogi per lett a vége, amit Muybridge elveszített. De jó is származott számára a projektből: nekilátott mozgásfázis-fényképeket készíteni. 781 sorozatképet csinált mozgó állatokról és emberekről. Animal Locomotion című albumát sok festő is megvásárolta, hogy pontosan adhassák vissza az emberi és állati mozgást. Muybridge szabadalmaztatott egy zoopraxiscope nevű eszközt is, amivel egymás után lehetett pörgetni a sorozatképeket, és olyan volt, mintha mozogna a kép. Ezt nézi Kowalski hörcsöge is, a zoopraxiscope keltette mozgásillúziót. És innen már csak pár lépés a mozi...

The Origins of Cinema – Muybridge’s Galloping Horse
In one scene of Ruben Brandt, Collector, Hockey—the adorable hamster of Kowalski—starts running on his wheel. As he spins, a sequence of black-and-white images begins to animate before him. If they look familiar, it’s because they are: those images of a galloping horse are often considered the origin of cinema itself. If you love film, this is the moment to kiss that horse’s hooves in your mind—they’re the reason we have it all.

Of course, cinema would’ve been invented eventually, even without a horse. But it was thanks to a horse that English photographer Eadweard J. Muybridge (1830–1904) became the first to capture motion through a rapid sequence of still images—so fast and precise that, when played back in order, they appeared to move like real life. The reason behind his invention? A simple question that had long divided the 19th-century public: Is there a moment during a galloping horse’s stride when all four hooves are off the ground?

You’ve probably seen old paintings of galloping horses, often with legs stretched fully forward and back, floating mid-air. But in reality, the horse is airborne only when its legs are tucked beneath it. The debate raged for decades—until Leland Stanford, a wealthy racehorse owner, commissioned Muybridge in 1872 to settle it once and for all.

It took until 1878 for Muybridge to succeed. He set up 12 cameras in a row, each triggered by wires laid across the track. As the horse galloped by and stepped on the wires, the shutters fired in sequence. The exposure time? Just a thousandth of a second—an incredible feat for the technology of the time.

The project led to a major copyright lawsuit, which Muybridge ultimately lost. Still, it inspired him to dive deeper into motion photography. He went on to shoot 781 motion studies of people and animals. His album Animal Locomotion became a popular reference for painters seeking to depict realistic movement. Muybridge even patented a device called the zoopraxiscope, which could spin sequences of images to simulate motion—an early ancestor of the movie projector.

That’s what Kowalski’s hamster is watching: a moving illusion created by a zoopraxiscope. And from there, it’s only a few short steps to cinema as we know it.