Ruben Brandt, a gyűjtő
Ruben Brandt, a gyűjtő

Késdobálás / remake: Milorad Krstić

Késdobálás

Késdobálás

Sok évvel ezelőtt járt körbe az interneten egy hirdetés, amelyben egy kelet-angliai cirkusz alanyt keresett a műsorában szereplő késdobáló számhoz. A jelentkezési feltételek között első helyen az önbizalmat emelték ki, de beleírták azt is, hogy némi kockázatvállaló szellem is kell, ha valaki erre a munkára akarja adni a fejét. A pár perces mutatvány közben ugyanis akár 100-150 kés is becsapódik az asszisztens körül a deszkafalba. Ráadásként néhány fejsze vagy olló.

A késdobálás ismerős lehet az akciófilmekből is, ahol a kamera általában azt mutatja, hogy kés egyenesen száguld leendő áldozata felé. Valójában azonban a legelterjedtebb késdobási technika a kés megpörgetésével jár. (A pörgetés nélküli dobás lényegesen nehezebb, hosszú gyakorlás kell hozzá.) Dobásnál nemcsak arra kell törekedni, hogy jó irányba repüljön a kés, hanem hogy a hegyével bele is álljon a célpontba – cirkuszi szám esetében a deszkapalánkba, ami előtt az asszisztens áll.

A késdobáló zsonglőrnek annyiban egyszerűbb a dolga az akciófilm hősénél, hogy az artista a mutatványt mindig azonos körülmények között hajtja végre. Azaz pontosan be tudja gyakorolni, hogy melyik pengét hol fogja meg, és milyen távolságra hajítsa el. A cirkuszosok ezért általában nem tartják veszélyesnek ezt a számot; ahogy a többi zsánernél, itt is a napi gyakorlásból merítik a biztonságérzetüket.

Kis történelmi érdekesség, hogy Magyarországon a szocialista rendszer elején, a magáncirkuszok államosításakor a késdobáló szám „kegyvesztett” lett. Hagyományosan ugyanis cowboyöltözékben adták elő, ez pedig túl „imperalista” volt a keleti blokk ízlésének. A kés- és fejszedobálás már Buffalo Bill 19. századi vadnyugati revüjében (Wild West Show) is népszerű volt. A vadnyugati szupersztár 1906-ban még Magyarországon is járt a vándorcirkuszával. De a késdobáló szám a későbbiekben is továbbvitte az indián-cowboy tematikát, amiben Karl May népszerű Winettou-regényének is szerepe volt. Karl Mayt pont Buffalo Bill vadnyugati cirkuszának egyik németországi fellépésén ragadta meg annyira az indiános téma, hogy megírja sok-sok fiúgyerek kedvenc ifjúsági regényét.