Az egyik rémálom után megnyugtató, elringató képsorok következnek a Ruben Brandt-filmben, és egy magyar dal különleges, megkapó feldolgozása hangzik fel. A szavak kiejtése miatt talán nem egyértelmű, de a Kis kece lányom... kezdetű népdal feldolgozása szerepel itt. Ezt a zeneileg és nyelvileg is több kultúrát összeolvasztó dalváltozatot Richard Bona és Snétberger Ferenc jazzgitárosnak, illetve Paolo Vinaccia jazzdobosnak köszönhetjük.
A filmben szereplő felvétel a budapesti Művészetek Palotájában készült 2009-ben. A közös koncertjükre készülő Bona, Snétberger és Vinaccia épp a hangosítást állítják be. A három zenész három különböző kultúrából jön, a jazz a közös nevezőjük. Snétberger Ferenc szintó (roma) családból származik, 13 éves korától tanult klasszikus gitáron játszani. Jazzgitárosként komoly nemzetközi együttműködésekben vesz és vett részt. Richard Bona Kamerunban született szegény, zenével foglalkozó családban. Az első hangszereit részben ő maga készítette, és már nagyon fiatalon fellépett koncerteken. A jazzt és főleg Jaco Pastoriust megismerve a jazz-basszusgitárba szeretett bele; ma New Yorkban él. A jazzen kívül mindketten merítenek nép- és világzenei hagyományokból is: Snétbergert a roma és brazil zene és a flamenco is inspirálja, míg Richard Bona legutóbbi szerzeményeinek határozottan afro-kubai ízük volt.
A dalt Bartók Béla 1907-ben Felsőiregen gyűjtötte (Siófokhoz közel). A vegyes stílusú dallam valószínűleg ukrán eredetű. A népdal a gyűjtés után számos feldolgozásban került be a magyar komolyzenébe (Bartók Béla, Kodály Zoltán, Bárdos Lajos stb.). Szellő zúg távol... kezdetű szöveggel népszerű cserkészdal is lett belőle. Sőt, ahogy a Kodály-módszer eljutott Izlandra, egy ottani szerző Óskasteinar címen izlandi szöveget is írt hozzá, ami bekerült az iskolai énekkönyvekbe. Így az izlandiak ma már abban a hiszemben tanulják a Kis kece lányom dallamát, hogy eredeti izlandi népdalról van szó.
A kece szó jelentése pontosan nem ismert, valószínűleg kecses menyasszonyról van szó a dalban. A szöveg, amit Bona olyan meghatóan próbál kimondani: „Kis kece lányom fehérbe vagyon, / fehér a rózsa, kezébe vagyon. / Mondom-mondom fordulj ide / mátkám-asszony, / mondom-mondom fordulj ide / mátkám-asszony!” Snétberger, Bona és Vinaccia zenéje gyönyörű példa a világzene és a jazz határokon áthullámzó elevenségére, amiben éppúgy hatással vannak egymásra a különböző zenei hagyományok, mint régebben a népzenében.
Kis kece
Following one of Ruben Brandt, Collector’s nightmare scenes, we are soothed by a tender, lullaby-like sequence—accompanied by a haunting reinterpretation of a Hungarian folk song. Though the pronunciation may not make it immediately clear, the melody is that of Kis kece lányom, a traditional Hungarian tune. This cross-cultural musical version is the work of jazz guitarist Snétberger Ferenc, Cameroonian bassist-singer Richard Bona, and Norwegian jazz drummer Paolo Vinaccia.
The film’s recording was captured in 2009 at Budapest’s Palace of Arts, during a soundcheck for the trio’s concert. The three musicians come from vastly different cultural backgrounds, but jazz is their shared language. Snétberger, born into a Sinti (Roma) family, began studying classical guitar at 13 and has since performed in prominent international jazz collaborations. Bona grew up in a poor musical family in Cameroon, crafting his first instruments himself and performing in concerts from a young age. After discovering jazz—and especially the work of Jaco Pastorius—he fell in love with the bass guitar and now lives in New York. Both artists blend jazz with folk and world music influences: Snétberger draws on Roma, Brazilian, and flamenco traditions, while Bona’s more recent compositions carry a distinctly Afro-Cuban flavor.
The folk song itself was collected by Béla Bartók in 1907 in Felsőireg, near Siófok. Its mixed stylistic traits suggest a possible Ukrainian origin. Since its collection, Kis kece lányom has been adapted into numerous classical arrangements (by Bartók, Kodály, Lajos Bárdos, and others). With alternative lyrics beginning Szellő zúg távol..., it even became a popular Hungarian scout song. And thanks to the spread of the Kodály Method to Iceland, the melody was adapted there too, with Icelandic lyrics under the title Óskasteinar—so much so that Icelanders now often believe the tune is an original part of their folk heritage.
The word kece is of uncertain meaning—most likely a poetic term referring to a graceful young bride. The lyrics, which Richard Bona so movingly attempts to pronounce, go:
“Kis kece lányom fehérbe vagyon, / fehér a rózsa, kezébe vagyon. / Mondom-mondom fordulj ide / mátkám-asszony, / mondom-mondom fordulj ide / mátkám-asszony!”
The collaboration between Snétberger, Bona, and Vinaccia offers a beautiful example of world music and jazz blending across borders—demonstrating how musical traditions influence and enrich one another, much like folk music has done for centuries.
